Az, hogy egy kis­mama hogyan éli meg a szü­lé­sét, nagy mér­ték­ben függ attól, milyen körül­mé­nyek között, milyen segítők köz­remű­kö­dé­sé­vel hozza világra gyer­me­két. Éppen ezért van fon­tos sze­re­pük a szü­lésznők­nek, akik gyak­ran hát­térbe szo­rul­nak a jog­sza­bá­lyi hát­tér, az egész­ség­ügy­ben kiala­kult hie­rar­chia miatt. Össze­ál­lí­tá­sunk­ban arra keres­tük a választ, milyen vál­to­zá­sokra lenne szük­ség a hazai szü­lé­szeti gya­kor­lat­ban a szü­lésznők szerint.

Szü­lésznők, bábák, dúlák

Az alap­fo­gal­mak tisz­tá­zá­sára a Magyar Egész­ség­ügyi Szak­dol­go­zói Kamara (MESZK) szü­lésznői tago­za­tá­nak vezető­jét, Tóth Annát kér­tük meg.

- „A szü­lést segítő szak­em­be­rek meg­ne­ve­zé­se­kor a köz­vé­le­mény keveri a szü­lésznő, bába és dúla fogal­ma­kat. Ma Magyar­or­szá­gon egyet­len felső­fokú vég­zett­sé­get lehet sze­rezni, annak meg­ne­ve­zése szü­lésznő. A szak­mán belül azon­ban a sza­ba­dabb eljá­rá­sokra nyi­tott, ott­hon szü­lés segí­té­sét is vál­laló szü­lésznők szí­ve­sen meg­kü­lön­böz­te­tik magu­kat az egész­ség­ügyi hie­rar­chiát elfo­gadó, rend­sze­rint intéz­mé­nyek­ben dol­gozó tár­sa­ik­tól azzal, hogy bábá­nak neve­zik magu­kat. A dúlák pedig lai­kus segítők, nem ren­del­kez­nek felső­fokú vég­zett­ség­gel, nem is vezet­het­nek szü­lést. A dúlák arra jogo­sul­tak, hogy mint asszony­társi segítők legye­nek jelen, segít­sék a szü­lés folyamatát.

A bábai modell

A hazánk­ban tavaly elin­dult Sem­mel­weis Moz­ga­lom célja az AnyaBaba-barát szü­lé­szeti ellá­tás meg­ho­no­sí­tása és folya­ma­tos fej­lesz­tése, együttmű­ködve szak­mai és civil szer­ve­ze­tek­kel, vala­mint a csa­lá­dok­kal. Cél­juk, hogy össze­fogva a szak­mai és civil szer­ve­ze­te­ket, akik egyet­ér­te­nek velük, együtt dol­goz­za­nak a meg­ol­dá­son, a bábai modell elter­jesz­té­sén Magyarországon.

A bábai modell első­sor­ban szem­lé­le­té­ben külön­bö­zik medi­ka­li­zált modelltől. A bábai szü­lé­szeti ellá­tás alapja a tisz­te­let, a sze­mé­lyes kap­cso­lat, a sze­mélyre sza­bott gon­dos­ko­dás. A bábai modell­ben van idő beszél­ge­tésre, a szülő nő tájé­koz­ta­tá­sára, part­neri viszony ala­kul­hat ki, mely­nek eredője a bizalom.

A bába a váran­dós­ság kez­de­tétől kap­cso­lat­ban van a váran­dós nővel, a szü­lésre a váran­dós nő igé­nyei sze­rint készül. A szü­lés alatt segít, elfo­gad, tart, támaszt ad a vajúdó igé­nyei sze­rint, és segít a szü­lés után is, a gyer­mek­ágyas idő­szak végéig.

Erő­sebb a hierarchia

Ezzel szem­ben jelen­leg a szü­lésznők kór­házi szü­lés­nél csak orvos fel­ügye­lete mel­lett dol­goz­hat­nak, csak ott­hon­szü­lés estén vezet­het­né­nek egye­dül szü­lést. „Bár kom­pe­ten­ci­áik és vég­zett­sé­gük alap­ján a szü­lésznők képe­sek len­né­nek önál­lóan vezetni egy szü­lést, ezt ma az intéz­mé­nyek­ben kiala­kult hie­rar­chia miatt az ott dol­gozó szak­em­be­rek nem tehe­tik meg. Az okle­ve­lük sze­rint jogo­sul­tak len­né­nek erre, de nem ez a gya­kor­lat.” – mondta el Tóth Anna. – A szü­lésznő csak az orvos­sal együtt megy be a szülő­szo­bára, egye­dül nem dolgozhat.”

„Ha a szü­lés nor­mál lefo­lyású, pél­dául nincs szük­ség gát­met­szésre, akkor az orvos nem tesz sem­mit, csak ellenő­riz. Ennek követ­kez­té­ben aztán az isko­lá­ban meg­ta­nul­juk pél­dául, hogyan kell gát­met­szést végezni, de a gya­kor­lat­ban nem végez­het­jük. Így ter­mé­sze­te­sen a fris­sen vég­zett szü­lésznő­nek sem tud­juk meg­ta­ní­tani a kór­ház­ban. – magya­rázza Tóth Anna. Az Euró­pai Unió többi orszá­gá­ban sok­kal nagyobb önál­ló­sá­got kap­nak a szü­lésznők, mint Magyar­or­szá­gon, jó lenne ezen a terü­le­ten is fel­zár­kózni az unióhoz.”

Hiá­nyos képzés

A bába és szü­lésznői szakma aktu­á­lis kihí­vá­sait meg­vi­tató saj­tó­nyil­vá­nos kép­vi­selői meg­hall­ga­tá­son több prob­lé­mát is fel­so­rol­tak a részt­vevő előa­dók és hallgatók.

A kép­zés hiá­nyos­sá­ga­ira hívta fel a figyel­met Nováky Rita szü­lésznő, az Orszá­gos Bába­szö­vet­ség elnöke. Az a vál­to­zás, hogy főis­ko­lai kép­zés kere­té­ben lehet szü­lésznői vég­zett­sé­get sze­rezni, együtt jár azzal, hogy kiszo­rul­tak az okta­tók közül azok a szü­lésznők, akik ugyan nem ren­del­kez­nek egye­temi vég­zett­ség­gel, de éppen a gya­kor­lat­ban hasz­nál­ható tapasz­ta­la­to­kat tud­nák átadni a hall­ga­tók­nak. „A bába­kép­zés jelen­leg meg­le­hető­sen elmé­let­köz­pontú – mondta el Nováky Rita. – A gya­kor­lati isme­re­te­ket a fia­ta­lok a kór­há­zak­ban tanul­ják meg, ezért nem mind­egy, hogy milyen közös­ségbe kerül, milyen kör­nye­zet­ben szo­ci­a­li­zá­ló­dik egy „bábatojás”.

A szak­mai tovább­kép­zés rend­szere is átala­kí­tásra szo­rulna, ugyanis ma a bábák szá­mára elvi­sel­he­tet­len ter­het jelen­te­nek a tovább­kép­zé­sek költségei.

Túl­ter­hel­tek a szülésznők

Tóth Anna sze­rint a hely­ze­tet az is nehe­zíti, hogy a kór­há­zak kevés szü­lésznőt alkal­maz­nak, és míg az ide­á­lis az lenne, ha egy szü­lésznő egy­szerre egy szü­lés­nél segéd­kezne, elő­for­dul, hogy hat-nyolc vajúdó anyá­val is fog­lal­ko­zik egyszerre.

Jelen­leg egy magán­kli­ni­kán dol­go­zik az a szü­lésznő, aki tizen­hat évig dol­go­zott állami kór­ház­ban, és ottani tapasz­ta­la­tait osz­totta meg a jelen­lévők­kel. Elmondta, hogy bár a szü­lé­sze­te­ken dol­go­zók több­sége tisz­tá­ban van azzal, mennyire fon­tos, hogy a szülő nőt támo­gató kör­nye­zet vegye körül, ezt gyak­ran magyar kór­há­zak­ban ural­kodó körül­mé­nyek, a szü­lésznők túl­ter­helt­sége aka­dá­lyozza. Gyak­ran elő­for­dul, hogy egy fővá­rosi kór­ház szü­lé­sze­tére egy éjszaka húsz-huszonöt kis­mama érke­zik. A tizen­két órás figye­lem és kon­cent­rá­ció embert pró­báló fel­adat az ott dol­go­zók számára.

Egy fővá­rosi kór­ház­ban dol­gozó szü­lésznő fel­ve­tette, hogy szük­ség lenne a jog­sza­bá­lyi hát­tér átala­kí­tá­sára is, ugyanis ma a szü­lés­nél részt vevő orvos vál­lal felelős­sé­get a szü­lé­sé­ért, ezért nem enged önál­ló­sá­got a vele együtt dol­gozó szülésznőnek.

- „Itt az idő a vál­to­zásra, vál­toz­ta­tásra – mondja Ékes Ilona kép­vi­selőasszony (FIDESZ), a Sem­mel­weis Moz­ga­lom véd­nöke. – A glo­bá­lis para­dig­mát olyan szü­lé­szeti gya­kor­latra kell cse­rélni, amely az opti­má­lis szü­lést támo­gatja. Az egész­ség­ügyi világ­szer­ve­zet (WHO) minő­sí­tése sze­rint a bába olyan elsőd­le­ges gon­dozó, mint az orvos. A leg­több ország­ban pedig első­sor­ban a bábák lát­nak el több mil­lió szülő nőt” – tette hozzá.

Meg­je­lent: Babafalva.hu, 2011. július 11.