Ékes Ilona fide­szes országgyű­lési kép­vi­selő sze­rint az anya– és baba­ba­rát ellá­tás érde­ké­ben a szü­lé­szeti pra­xis­nak a nem­zet­kö­zi­leg bábai modell­ként ismert gya­kor­la­ton kel­lene ala­pul­nia. A kép­vi­selő ked­den, az Országgyű­lési Biz­tos Hiva­ta­lá­ban tar­tott, Beteg – gyer­mek – jogok című kon­fe­ren­cián előa­dá­sát azzal kezdte: a helyes kife­je­zés már nem a “ter­hes”, hanem a “váran­dós anya”.

- Itt az idő a vál­to­zásra, vál­toz­ta­tásra – hang­sú­lyozta Ékes Ilona, hoz­zá­téve: a glo­bá­lis para­dig­mát olyan szü­lé­szeti gya­kor­latra kell cse­rélni, amely az opti­má­lis szü­lést támo­gatja. Mint mondta, az egész­ség­ügyi világ­szer­ve­zet (WHO) minő­sí­tése sze­rint a bába olyan elsőd­le­ges gon­dozó, mint az orvos. A leg­több ország­ban pedig első­sor­ban a bábák lát­nak el több mil­lió szülő nőt – tette hozzá. Ékes Ilona az anya– és baba­ba­rát ellá­tás alap­el­vei közül kiemelte: a váran­dós anyát tel­jes körűen be kell vonni az őt és gyer­me­két érintő dön­té­sekbe, meg kell adni szá­mára a lehető­sé­get arra, hogy a szü­le­tés utáni 30 per­cen belül szop­tat­hassa gyer­me­két, s leg­alább az első órában bőr­kon­tak­tus­ban marad­has­son újszü­lött­jé­vel. A kép­vi­selő hang­sú­lyozta: a meg­fe­lelő szü­lé­szeti ellá­tás­nak tudo­má­nyos bizo­nyí­té­ko­kon kell ala­pul­nia a váran­dó­ság, a vajú­dás és a szop­ta­tás tekin­te­té­ben, de még ennél is fon­to­sabb, hogy az ellá­tás során az anya lelki álla­po­tára fókuszáljanak.

Szabó Máté, az állam­pol­gári jogok országgyű­lési biz­tosa az idén az egész­ség­ügyi és a gyermek-egészségügyi rend­szer műkö­dé­sé­nek jogi kér­dé­seit vizs­gálja – emlé­kez­te­tett Borza Beáta, az ombuds­man egész­ség­ügyi pro­jekt­jé­nek vezetője. Előa­dá­sá­ban arról beszélt: a gyer­me­k­egész­ség­ügy tekin­te­té­ben is nagyobb figyel­met kell for­dí­tani a váran­dós anyákra, a szü­lés folya­ma­tára, vala­mint az ezt követő gyer­mek­ágyi idő­szakra. Kifej­tette: az ombuds­mani vizs­gá­lat során szá­mos, a szü­lés­sel, a szü­le­tés­sel kap­cso­lódó szak­em­ber­rel beszél­tek, és arra a követ­kez­te­tésre jutot­tak, hogy a váran­dós anyák élet­minő­sége, pszi­chés álla­pota nagy­ban befo­lyá­solja szü­le­tendő gyer­me­kük pszi­ché­jét és ebből adó­dóan az egész­sé­gét is.

Mogyo­rósi Dorottya, a Nem­zeti Erő­for­rás Minisz­té­rium szak­mai főta­nács­adója kiemelte, hogy a kor­mány által a múlt héten elfo­ga­dott Sem­mel­weis Terv külön pont­ban fog­lal­ko­zik a magyar cse­csemő– és gyer­me­k­egész­ség­ügyi ellá­tás fej­lesz­té­sé­vel. Ebben cél­ként jelöl­ték még a gyer­me­ke­ket ellátó szak­or­vo­sok szá­má­nak és a védőnői háló­zat­nak a fej­lesz­té­sét is. Ugyan­ezen doku­men­tum sze­rint a bete­gek joga­i­nak haté­kony védel­mé­nek érde­ké­ben egy új intéz­mény jön létre, az Orszá­gos Beteg­jogi és Doku­men­tá­ciós Köz­pont (OBDK). A tárca főta­nács­adója előa­dá­sá­ban arra is kitért: a gye­re­kek­nél külö­nö­sen nagy sze­repe van annak, hogy az orvos érthető tájé­koz­ta­tást adjon. Ehhez kap­cso­ló­dóan Mogyo­rósi Dorottya azt mondta, hogy a ter­vek sze­rint 18 évről 16 évre csök­ken­te­nék azt a kor­ha­tárt, amelytől vissza lehet uta­sí­tani az egész­ség­ügyi ellátást.