Világ­mé­retű jelen­ség, hogy a csá­szár­met­szé­sek ará­nya emel­ke­dik. Magyar­or­szá­gon ez az arány egyes kór­há­zak­ban már meg­ha­ladja a 30 %-ot, a WHO (az Egész­ség­ügyi Világ­szer­ve­zet) által a világ bár­mely részén indo­kolt­nak elfo­gad­ható 7–12%-kal szemben.

A csá­szár­met­szés élet­mentő lehet az anya és a mag­zat szá­mára – az ese­tek nagyon kis szá­za­lé­ká­ban. A leg­több anya és baba szá­mára a váran­dós­ság végén azon­ban a sebé­szi szül(et)és összeg­zett koc­ká­zata meg­ha­ladja az előnyöket.

A csá­szár­met­szés szövődményei

Ahogy az ame­ri­kai Anya­sági Köz­pont Egye­sü­let (Mater­nity Cen­ter Asso­ci­a­tion) kiad­vá­nyá­ban olvas­hat­juk: „A hüve­lyi szü­lés­sel össze­ha­son­lítva, a csá­szár­met­szés szá­mos testi prob­léma, zavar elő­for­du­lá­sát meg­nö­veli. Ezek a ritka, de olyan­kor könnyen élet­ve­szé­lyessé váló prob­lé­mák­tól kezdve – mint pl. a súlyos vér­zés, vér­rög­képző­dés, vagy a bél­el­zá­ró­dás – a sok­kal gya­ko­rib­ba­kig – tovább tartó, erő­sebb fáj­dal­mak, fertő­zés­ve­szély – sok­fé­lék lehet­nek. Ha egy nőnek csá­szár­met­szése volt, tovább marad a kór­ház­ban, és megnő a való­színű­sége, hogy újra kór­házba kerül. A meg­nö­ve­ke­dett testi koc­ká­za­ton túl, a csá­szár­met­szés­sel szülő nő álta­lá­nos men­tá­lis egész­sé­gét nagyobb kihí­vás éri, maga­sabb a koc­ká­zata az érzelmi prob­lé­mák meg­je­le­né­sé­nek. Az így szülő nők való­színű­leg sze­gé­nye­sebb (kel­le­met­le­nebb) emlé­ke­ket fog­nak őrizni szü­lési élmé­nyükről, mint a hüve­lyi úton szülők.

A cikk foly­ta­tá­sát itt olvashatod»